Ha úgy láttad meg a napvilágot, hogy kaptál három ajándékot,
Szépséget és csinosságot, harmadiknak okosságot, az már nem rossz!
Az évek múlnak és majd magad látod, ez nem elég a boldogsághoz,
Ahhoz bizony szerencse kell, mert semmi sem fenékig tejfel.
Ha szép és csinos vagy, partner kell, akinek éppen te tetszel,
És
neked is ő az óhajod, ha találkoztok, ez már nagy dolog.
A világon
mindenkinek van párja, szerencsés aki azt megtalálja,
Mert aki az
igazit meg nem leli, az a boldogságot soha meg nem ismeri.
Ha okos vagy, nem biztos, hogy az erény, ha a férj okosabb az
már főnyeremény,
Az ész sokkal fontosabb a hivatalba', a házasságban
okos ki ezt eltitkolja.
Ha a sorstól a három ajándékot megkaptad, meg
van rá az esélyed, hogy zaklatnak,
A nők folyton irigyelnek
mindezért, A férfiaknak, pedig „másra kellenél!"
Okosságért a nők szinte megvetnek, a férfiak nem tartanak
versenyképesnek,
A csinosság, ha nem vigyázol tovaszáll, ha
ragaszkodol, bizony elég nagy az ár.
A szépség is nagyon hamar
múlandó, ez kor, s betegség számlájára írható,
Addig vagy szép, míg
tükröd ezt igazolja, s nem keresed régi képed -e célra a fiókba!
Lehet boldog, ki -e három jelzőt nem élvezi, ki a hozzáillő
férjnek valót megleli,
Egészséges, s hozzá jó természetű, szorgos,
dolgos s nem is túl nagy igényű.
Nem dúskál a gazdagságban, de nem is
nélkülözik, szülő és a gyermeke is szerényen öltözködik,
A háború és
baleset őket elkerüli, s a többi csapást szintén, csak másoktól ismeri.
Munkájával, családjával elégedett, úgy érzi mindenki, mindenkit
szeret,
Szerencsésnek mondja magát, ez már aztán a boldogság!
A
boldogság egyik fontos kelléke a szerencse, boldog aki a Fortuna Isten
asszony kegyeltje!
A szerencse egy ágazó-bogazó fogalom, a közhit
szerint igen nagy a tartalom.
Szerencsésnek mondanak, ha már nyertél, ha titokban maradhat,
hogy vétkeztél,
Ha születésednél a fejedre nem estél, Ha bármilyen
nyavalyát kihevertél.
Ha fejedre még eddig tégla nem esett, ha
titokban gazdag ember szeretett,
Ha szültél szép egészséges gyereket,
ha ahhoz mentél aki viszont szeretett.
Ha a vonat nem siklott még ki veled, ha tisztán lángol benned
vágy és szeretet,
Ha meg van a mindennapi kenyered, ha nem terhes az
egyszerű kis életed.
Ám akkor van csak igazából szerencséd, ha úgy
érzed, hogy méltó helyre születtél,
Környezeteddel kiváló a
kontaktus, így folyamatos a boldogító konszenzus!